Sok tudós Anatóliát tartja az indoeurópai népek őshazájának, Kr.e. 7500 körül itt háziasítottak először vadállatokat, felépültek a történelem első városai, és állammá szerveződtek az addig csak nomád körülmények között élő társadalmak. Antalya környéke már az ó- és újkőkorszakban lakott vidék lehetett, később hettiták, frígek, jónok, akhájok, perzsák és örmények váltották egymást. Történelmét igazán csak a Kr. e. 2. századtól tudjuk biztosan nyomon követni, a várost II. Attalosz (Kr. e. 159-138) pergamoni király alapította, neve is tőle származik. Később Pergamonnal együtt a Római Birodalom részévé vált, Antalya nagybecsű római műemléke a Hadrianus kapu, melyet 130–ban, a császár bevonulásának tiszteletére emeltek. 395-ig Pamfília és Líkhia névvel jelölték a provinciákat, később, egészen 1207-ig a bizánci birodalom tartományai voltak. A XIII. században I. Giyasettin Keyhüsrev szeldzsuk vezér hódításával kezdődött a partvidék török korszaka. 1230-ban épült Antalya jelképe, a különleges építésű Yivli-minaret, melyet I. Aladdin Keykübad, a leghíresebb szeldzsuk uralkodó építtetett. Az oszmán-törökök végleges uralma 1392-ben, Yildirim Beyazit szultán fellépésével vette kezdetét, az uralkodók hatalmas birodalmat teremtettek, amelynek határai Magyarországtól Rodoszig, Egyiptomtól a Perzsa-öbölig terjedtek. A birodalom központosított rendszere több mint 400 évig tartotta magát, majd a fokozatos belháborúk, a forrongó orosz-török háború, a szerb és a görög felkelés fokozatosan összezsugorította az egykor dicsőséges birodalmat. Antalya, az 1920-as olasz megszállást leszámítva mindig is török fennhatóság alatt maradt, 1923-ban, mikor Kemal Atatürk kikiáltotta a köztársaságot, a város önálló tartományi rangot kapott. A környék ekkor indult meg a modernizálás útján, felismerték az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, és pár évtized alatt igazi turistaparadicsomot teremtettek. Antalya jelenleg Dél-Törökország egyik legnagyobb központja, a hadiflotta állomáshelye. Az utóbbi húsz évben Törökország az egyik legkedveltebb turisztikai céllá vált a Földközi-tenger térségében, az idegenforgalmi infrastruktúra ma is, főleg a Földközi-tenger partszakaszán gyors ütemben fejlődik. Az új üdülőközpontok korszerű, európai luxus színvonalú komplexumok, vonzerejük nem csupán a meglévő, gazdag történelmi múlt, hisz ott van a kellemes természeti és éghajlati adottság is. A Török Riviéra vonzó és egyszerűen szép, hisz olyasmit nyújt, ami alapvetően eltér az európaitól, igazi iszlám birodalom, melynek változatossága mindenkit rabul ejt, és aki egyszer erre jár, többé sosem felejti.